Nyílt napot tart az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara január 28-án: információt kaphatsz a kar képzéseiről, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségekről.
Tudománykommunikációs mesterképzést indít 2011 szeptemberétől az ELTE Természettudományi Kara - jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón Bartholy Judit a kar tudományos dékánhelyettese.
A bolognai rendszer bevezetése óta mesterképzés elvégzéséhez kötik a tanári diploma megszerzését. A hároméves alapképzés után azonban egyre kevesebb diák dönt úgy, hogy a pedagógusi pályát választja – különösen igaz ez a természettudományi karok hallgatóira. Már ma sincs elég fizika-, kémia- és biológiatanár az országban, a helyzet néhány éven belül kritikussá válhat.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kara szeptember 15-én ünnepi üléssel köszönti alapításának 10 éves évfordulóját. A Műegyetemen a természettudományos képzés olyan kiváló elődökre tekinthet vissza, mint a Nobel-díjassá lett tanítványok közül Gábor Dénes és Wigner Jenő, de hallgatóként vagy oktatóként Bay Zoltán, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede neve is megkerülhetetlen.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
